A bemelegítés után balkézen kezdünk vágtázni, mivel tegnap pihent van energiája rendesen. Ma 60 cm-l kezdünk, majd a duplájáig megyünk! Nagy kihívás, de ahogy Zafit elnézem, legalább végre egyszer rendesen kifárasztom. Egyenletes tempóban rámegyünk az első 60 cm-s ugrásra, remekül rámentünk és elugrottunk.  Az akadályok egyre magasabbak lettek Zafi pedig egyre izgatottabb és vidámabb, könnyedén ugrott át mindegyik akadályon 1 m-ig. Majd visszavettem ügetésbe. Mivel ma ilyen szépen dolgozott úgy gondoltam nem piszkálom, tovább hagyom, ma hadd pihenjen a nap hátra lévő részében, a segítők elkezdték elpakolni a rudakat a következő óra miatt. Amit Zafi nem vett jó néven megmakacsolta magát,és nem akart kimenni a kapun. Felnevettem és szóltam, hogy még egy meredeket tegyenek 120-ra és mi megyünk is. Pár perc múlva egyenletes ütemben mentünk rá. Zafrance mint egy katapult rugaszkodott el. Tökéletes volt minden. Sörénye az arcomat simogatta, ahogy előre dőltem. Amilyen erő teljesen emelkedet fel olyan puhán értünk talajt az ugrás után pár apót bakolt majd elégedetten billeget ki a pályáról.
- Hogy te mennyire ki bolond vagy
A nyakára dőltem és átöleltem, majd izmos nyakára nyomtam egy puszit.

Felszerelés amit használtunk!