A nap h�t�gra s�t�tt b�r november k�zep�n j�runk. Umonia a t�le megszokott �bers�ggel �s kecses�vel indultunk ki a foly�hoz. L�p�sben ment�nk fel a feh�r ker�t�sek k�z�tt a dobra majd �getve ment�nk be az erd� egyik kis �sv�ny�re, ami a foly�hoz vitt. Hirtelen az �t k�zep�n egy megdermed �zike �llt. Umonia halkan meg�llt. Orrlyukai kit�gulta f�lei �ssze vissza mozogtak, �reztem, ahogy megfesz�l, b�r nem a legf�l�sebb az�rt van ami nagyon kik�sz�ti, �s ilyen az �z is. 2 percig n�m�n �lltunk majd elrohant a kis �zike. Umonia szinte fels�hajtott a megnyugv�st�l. L�p�sben ment�nk el eg�szen a foly�ig ahol a lassabb sodr�sn�l bele g�zoltunk, Umonia boldogan nyer�tet fel, majd j�t�kosan belepr�szk�lt a v�zbe. Majd �t�rve a t�lparton lesz�lltam, levettem r�la a nyerget, majd hagytam, ha legel�sszen, egy j� egy �ra m�lva felszersz�moztam,de haza indultunk. A hazafel� vezet� �ton, a feh�r ker�t�sek k�z�tt v�gt�ra fogtam, v�gt�nk k�zben csatlakoztak a kar�mban l�v� lovak eszeveszett v�gt�nkhoz.

Felszerel�s amit haszn�ltunk!