Ma csak egy kis futószárazást terveztem. Rákapcsoltam a kantárjára a futószárat. (Igen igen most nyereggel a hátán fogom futószáraztatni, a szárakat a hevederhez rögzítettem. Úgy hogy Zafi feje szépen lent legyen-száron-, a kengyeleket is jól rögzítettem,nem szeretném, ha most az oldalán himbálózna) 45 fokos szögben állok, a fejével majd jobb kézen lépben elindítom. Zafi horkangat, miközben fejét ide-oda dobálja, próbálva hogy mennyire szabadulhatna ki a szárak közül. Ahogy egyre nagyobb körön megyünk, egyre jobban engedem ki a deperita hivatalos színeiben pompázó kék-zöld futószárat. Zafrance kirúgott egyet a levegőbe majd hátát felpúposítva felugrott a levegőbe. Annyira tele van energiával, hogy azt se tudja, mit kezdjen magával. Mosoly 

kerül az arcomra. Ruganyos léptekkel ficánkolva tettünk meg 2 kört lépésben. Épp hogy csak rágondoltam arra, hogy ügessen már is átváltott egyik jármodból a másikba. Beleremegtem, amikor láttam, ahogy hatalmas, izmos és szinte tökéletes lova elő kellő mozdulattal produkálta magát. A szárak kicsit mozogtak, ami annyit jelentetek, hogy saját maga tarja úgy a nyakát és a fejét. Hallottam, ahogy rágja a zablát. Csettintetem a nyelvemmel így Zafi végre teljesen rám figyelt belső füle végig felém volt fordítva.  Munkatempóban csináltunk 6-7 kört. Majd kétszer csettintetem a nyelvemmel mire vágtába ugrott át. Hatalmas és erőteljes vágta ugrásaival falta a köröket. Erősen kellett fognom a futószárat, hogy vissza fogjam, és nehogy neki rongyoljon a kerítésnek. Miután kitombolta magát nagy nehezen, de visszavettem ügetésbe és végül lépésbe mivel, a sok felesleges energiája miatt nem nagyon figyelt rám, úgy döntöttem ma még kiviszem egyet terepre is.

FELSZERELÉS AMIT HASZNÁLTUNK!